Add meg itt a címsor szövegét

Az Ipolytól Dachauig

A magyar történeti irodalom nem bővelkedik nemesi családokat bemutató írásokban. A hiányt enyhíti Nagy László Baráti Huszár Aladárról szóló könyve. Ez a vaskos kötet a Hont és Nógrád vármegyékhez szorosan kötődő nemesembert és kiterjedt családját mutatja be sok forrással és sok képpel. A Baráti előtag egy Hont vármegyében található falu nevét jelöli. Ma Bernecebarátinak hívják, […]

Húsvét a palócoknál

A hamvazószerdával kezdődő nagyböjt előzi meg a húsvétot. Ezután tilos volt a húsfogyasztás és a tánc. Böjti étel volt a savanyú leves, olajos káposzta, tejes tészta, kásafélék, habart bab, mákos guba, málé, görhe, ganca, a cibereleves és a csóróleves is. Régen a legszigorúbb böjt a negyvenelés volt, s naponta csak egyszer ettek: krumplit, tésztát vagy […]

Kategóriák

Háború

  Háború van, borzalom” – írja az ismeretlen költő. A háború mindig szörnyű és borzalmas. Akár kőbaltával verik egymást agyon, akár szuronyrohamban gyilkolnak a katonák a harcmezőn a szögesdrótok között vagy a lövészárkokban. S az sem rettenti el az embereket, ha gránát robban és bomba vagy éppen a gépágyú dörög és rombol és öl. Gyóni […]

Járványok: a vérbaj, a szifilisz

  A 15-16. század réme a vérbaj volt. Ha hinni lehet a szakirodalomnak, a betegség megjelenésének a pontos ideje: 1495. február 22. délután 4 óra. VIII. Károly francia király az Anjou-ház örököseként ekkor vette be Nápolyt és vonult be a városba 30 ezer katonájával. A győzelmet 80 napig tartó tobzódás követte. A nők még a […]

Járványok: a pestis, a fekete halál

  A Covid előtt is voltak komoly pusztítást okozó járványok. Ilyen volt a pestis. A legismertebb az 1348-as. Az ókorban és a koraközépkorban a pestis a fertőző betegségek összefoglaló neve volt, sorscsapást jelentett. A járvány 1348 előtti jelentkezései: A 6. és a 8. század között rendszeresen pusztított. 541-ben Etiópiából indult, 542-ben Konstantinápolyban volt. Innen eljutott […]

Farsang a palócoknál

A magyarban nem a latin nyelvekben használt karnevál szó honosodott meg, hanem a bajor-osztrák „vaschang” szóból származik a farsang elnevezés. A karácsony után a farsang volt szokásokban a leggazdagabb. Bár Istvánffy Gyula szerint „Olyan ünnepe ez a palócoknak, hogy ahhoz a karácsony semmi.” Főleg az utolsó három nap, farsangvasárnap, farsanghétfő és farsangkedd volt ünnep. A […]

Palóc karácsony

December 25.-én van Jézus születésének napja. Hogy miért ezen a napon? A hagyomány nem őrizte meg, hogy melyik napon született. Alexandriai Szent Kelemen szerint május 15. volt ez a nap, míg Szent Epiphaniosz szerint január 6. Végül a niceai zsinat (325) döntött, s nem véletlenül tette erre a napra Jézus születésének napját. A római császárkor […]

A számokról

Akár szeretjük a matematikát, akár nem, akár hiszünk a számokban akár nem, a számok jelen vannak az életünkben. Elég csak a számítógépre gondolni, amely kettes számrendszert használ. Ha elmegyünk az ideggyógyászhoz, elvégeztet néhány gyakorlatot: fogja meg a jobb kezével a bal bokáját; bal kezével a jobb térdét. És lehet folytatni. Egészséges embernek ez nem okoz […]